A diszlexia fogalma

A diszlexia fogalmát nem is olyan egyszerű meghatározni. A szó maga olvasási zavart jelent, de általában nem csak olvasási készségben mutatkozik nehézség. Folyamatosan derülnek ki új dolgok a diszlexiáról és tovább árnyalják a meghatározását, másrészt ahány tudományág, annyiféleképpen közelítik meg a diszlexiát.

Már a legelső olvasási zavarról szóló beszámoló (Kussmaul, 1887) is leírta, és azóta is szerepel a meghatározásokban, hogy a diszlexia nem függ össze az intelligenciaszinttel. Eleinte olyan rendellenességként definiálták a diszlexiát, amely olvasási és/vagy írási nehézségekkel jár, de ezek a nehézségek nem indokolhatók szellemi fogyatékossággal vagy nem megfelelő oktatással (Bryant és Bradley, 1985).

A modernebb definíciók viszont nem tartják a diszlexiát rendellenességnek, hanem képességek és nehézségek kombinációjának (Peer, 1999) melyek befolyásolják a tanulási folyamatot a helyesírás, írás vagy olvasás terén.

Később bekerült a definícióba az erősségek hangsúlyozása is: a diszlexia specifikus tanulási különbség, ami a szokásostól eltérő információfeldolgozásból ered, és nemcsak nehézségeket, hanem erősségeket is eredményez. (Gyarmathy, 2007)

A diszlexia meghatározása a mai felfogásban viszonyítást jelent, azaz diszlexiáról beszélünk, ha az olvasási teljesítmény normál intelligencia mellett jelentősen eltér a tipikusan fejlődőkétől. Fontos még kiegészíteni ezt azzal, hogy az eltérést nem indokolja érzékelési funkció zavara és a környezeti feltételek különbsége. Leegyszerűsítve, ha normál intelligenciájú egyén rosszabbul olvas, mint az átlag, pedig érzékszervei épek és megfelelő olvasási módszerekkel tanították, diszlexiáról beszélünk.

Ha a diszlexiát ismert agyi sérülés okozza, akkor szerzett diszlexiának nevezzük, ha pedig neurológiai elváltozásoknak nincs nyoma, és az egyén valószínűleg kisebb, idegrendszeri eltéréssel született, akkor fejlődési diszlexiának nevezzük.(Chase & Tallal, 1992).

Hogy teljesebb legyen a kép, még két gyakran leírt diszlexia definíciót ismertetek. A nemzetközi gyakorlatban elterjedt, elsősorban a pszichiátria szemléletét tükröző definíció így hangzik:

(A) az olvasási teljesítmény az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva, lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak;

(B) az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre;

(C) ha érzékelési deficit van jelen, és az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.

(Mentális zavarok nemzetközi osztályozásának rendszere, DSM-IV)

Végül a Brit Diszlexia Társaság (British Dyslexia Association-BDA) meghatározása:

A diszlexia olyan tanulási nehézség, amely elsősorban, de nem kizárólagosan a pontos és folyékony szóolvasáshoz és helyesíráshoz szükséges készségeket befolyásolja.

A diszlexia valójában az információfeldolgozásról szól. A diszlexiás embereknek nehézséget jelenthet a látott és hallott információk feldolgozása és az ezekre való emlékezés. Ezek a nehézségek befolyásolhatják a tanulást és az írástudás készségének elsajátítását.

Fontos kimondani, hogy sok diszlexiás ember jobban teljesít az átlagnál bizonyos területeken, például problémamegoldás, vizualitás, kreativitás.

A BDA diszlexia definíciója, Rose (2009) meghatározásán alapul: A diszlexia jellegzetes vonásai a fonológiai tudatosság, a verbális memória és a verbális feldolgozási sebesség nehézségei. A diszlexia az intellektuális képességek széles skáláján fordulhat elő.

A rendetlenség, problémák a motoros koordinációval, fejszámolással, koncentrációval, gyakran előforduló kísérő problémái a diszlexiásoknak, de ezek önmagukban nem a diszlexia kizárólagos jellemzői. Ezeken a jellemzőkön kívül, a BDA elismeri a látási és hallási feldolgozási nehézségeket, amelyeket egyes diszlexiások tapasztalhatnak és rámutat arra, hogy a diszlexiás olvasó képességeinek és nehézségeinek kombinációját befolyásolják a tanulási folyamatot. Néhányuknak lehetnek erősségei más területeken, mint például a tervezés, problémamegoldás, kreatív- és interaktív készségek (kommunikácós készségek) és a beszédbeli készségek. (BDA, 2010)

A cikk megírásánál az alábbi forrásokat használtam:

https://www.bdadyslexia.org.uk/dyslexia/about-dyslexia/what-is-dyslexia

Csiszár Orsolya: A nyelvi zavarok megjelenési formáinak és következményeinek vizsgálata (A diszlexia mint szindróma elemzése) Doktori disszertáció, 2011